Kuba elsőszámú embere, Raúl Castro elismerte, hogy a Venezuelában továbbra is tapasztalható nehéz gazdasági helyzet negatív kihatással van a szigetországra nézve. Tette mindezt az után, hogy takarékossági intézkedéseket vezettek be.

Kuba első negyedéves gazdasági adatai szerint 1%-os bővülést regisztrálhattak, mely elmarad a kommunista vezetés 2%-os céljától.  A rossz gazdasági mutató két elemből állt össze: a várttól elmaradó exportból származó bevételekből és Kuba egyik meghatározó gazdasági partnerének számító venezuelai gazdaság vesszőfutása miatt, melyet az alacsony olajár okoz. Utóbbi miatt ráadásul az olajellátása is csökkent az országnak.

A kialakult helyzetre Castro már tavaly decemberben felhívta a figyelmet, mert akkor kezdődött el a venezuelai olaj hazai racionalizálása, mely azt jelentette, hogy kevesebb jut exportra. Kuba napi szinten kb. 100000 hordónyi olajat importál a bolivari országból, mely a sziget energiaellátásának közel a felét fedezi. Castro azt nem fejtette ki, hogy mennyivel kevesebb mennyiséget kapnak. A helyzetet azt sem könnyíti, hogy továbbra is érvényben van az Egyesült Államok embargója, hiába kezdődött meg az olvadás másfél évvel ezelőtt a két ország fagyos kapcsolatában.

Raúl Castro. Forrás: www.cadenagramonte.cu

Az energia és üzemanyag megszorító intézkedések egyelőre olyan területeket érintettek, mint a munkások buszjáratának ritkítása, a közhivatalokban a légkondicionáló berendezések használatának korlátozása, néhány állami hivatalban csökkent a munkanapok száma és visszavágták a kormányzati járművek üzemanyag támogatását. Marino Murillo alelnök szerint ezek a fajta megszorítások azért kellettek, hogy az elektromos áram felhasználását 6%-kal csökkentsék anélkül, hogy a lakosság hiánytalan ellátását biztosítani lehessen. A lakossági felhasználás adja a kubai energiafelhasználás kb. 60%-át. Továbbá a megszorítások semmilyen mértékben nem fogják érinteni az olyan húzóágazatokat, mint a turizmus és a nikkel kitermelés.

Castro azonban megemlítette, hogy a felbukkanó spekulációkkal ellentétben a mostani romló gazdasági helyzet nem hasonlítható az 1990-es évek elején tapasztaltakhoz. A szocialista blokk felbomlásával ugyanis Kuba a legfontosabb piacait veszítette el akkor.

Marino Murillo, Kuba alelnöke és gazdasági minisztere. Forrás: www.reuters.com

Források:

http://hosted.ap.org/dynamic/stories/C/CB_CUBA_PARLIAMENT?SITE=AP&SECTION=HOME&TEMPLATE=DEFAULT&CTIME=2016-07-08-19-15-37

http://www.plenglish.com//index.php?option=com_content&task=view&id=5048831&Itemid=1

Juan Emilio Cheyre, volt chilei vezérkari főnököt őrizetbe vették, miután nyomozás indult ellene 15 ember meggyilkolása miatt, melyet a Pinochet-diktatúra első napjaiban követhetett el. Cheyre 2002-2006 között a hadsereg vezérkarfőnöki posztját töltötte be a jelenleg is kormányon lévő Michele Bachelet első elnöksége alatt. Abban az időben számtalanszor hangoztatta, hogy az 1973-as puccs és az emberi jogok sárban tiprása nem következhet be újra Chilében.

A rácsok mögé azért és addig kerül, amíg nem tisztázzák a nyomozó hatóságok, hogy milyen szerepet játszott 15 ember megölésében La Serena városában 1973 októberén. Cheyre valószínűleg a Halál karavánja (Caravana de la Muerte) nevű különítmény tagjaként ment a nevezett településre. A Halál karavánja egy olyan katonai különítmény volt, mely helikopterrel járta be Chilét Pinochet hatalomátvétele után, hogy a baloldali politikusokra és ellenállókra kimondják a halálos ítéletet.

Juan Emilio Cheyre, mint Chile vezérkari főnöke. Forrás: www.preludioradio.cl

A volt vezérkari főnök letartóztatására azután került sor, hogy közel két hete a floridai állami ügyészség Pedro Pablo Barrientos, volt chilei katonatiszt esetében megállapította, hogy köze volt az 1973-ban megkínzott és meggyilkolt Víctor Jara, politikai aktivista és népi énekes ügyében. A bíróság utasította őt, hogy Jara özvegyének és lányának 28 millió dollár kártérítést fizessen.

Jarát 1973. szeptember 12-én tartóztatták le, alig egy nappal Pinochet hatalomra kerülése után. Majd több ezer másik aktivistával egyetemben a santiagói nemzeti stadionba vittek, ahol borzalmas kínzások során levágták a kezeit, és pár nap múlva kivégezték.

Barrientos abban az időben hadnagyként szolgált a chilei hadseregben és büszkélkedett tetteivel, főleg Jara halálában játszott szerepével. A diktatúra bukása után Floridába költözött, ahol inkognitóban élt egészen addig, míg 2012-ben egy chilei TV-műsor fel nem fedte valódi személyazonosságát.

Víctor Jara. Forrás: www.girabsas.com

Forrás:

https://news.vice.com/article/chile-jails-a-retired-general-for-15-pinochet-era-murders

Úgy tűnik, hogy most sikerül elkerülni az erőszakot a tanárok felvonulásán Mexikóban. A szakszervezet képviselői és a Közoktatási Minisztérium hivatalnokai a mai nap folyamán tárgyalóasztalhoz ülnek a fővárosban.

A kezdeményezést a tanárok kezdték, amikor a szakszervezet részéről Juan Díaz de la Torre egy nyilatkozatot adott át Aurelio Nuño, közoktatásért felelős miniszternek a tegnapi napon. A dokumentum tartalmazta azt a követelést, hogy vonják vissza a tanárok büntethetőségét, melyet az új oktatási törvényben megfogalmaztak. Ez az egyik kardinális pontja a tanárok megmozdulásának.

Továbbá a követelések között találjuk azt is, hogy törvényben szabályozzák az egyenlő lehetőségek megteremtését a marginalizálódott közösségek számára. A tárgyalások első fordulóját, vagyis tegnap történteket Javier Trevino, az alap szintű oktatásért felelős helyettes államtitkár úgy kommentálta, hogy a cél az volt, hogy az együttműködés új csatornáit találják meg az érvényben lévő oktatási törvény szellemében.

A két órás megbeszélés során Trevino elutasította azt, hogy a reform intézkedéseit felfüggesszék. A mai nap viszont folytatódni fognak az egyeztetések a felek között, mely során a tanári szakszervezet további javaslatait fogják megvitatni.

Forrás:

http://www.plenglish.com//index.php?option=com_content&task=view&id=5046481&Itemid=1

A Juan Manuel Santos által vezetett kolumbiai kormányzat és a Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői (Fuerzas Armadas Revolucionarias de Colombia, továbbiakban az ismertebb rövidítést használom: FARC) között már négy éve tartanak a béketárgyalások, és az utóbbi időben sikerült komoly mérföldkőhöz eljutniuk a feleknek, amikor 2016. június 23-án aláírták a Kétoldalú végleges tűzszüneti, fegyvernyugvási és a fegyverek letételéről szóló egyezményt. Ám, ahogy az szokott lenni hasonló helyzetekben, a FARC kiválásával a harcból hatalmi vákuum alakulhat ki.

Alberto Jose Mejia tábornok, a kolumbiai szárazföldi erők parancsnoka úgy nyilatkozott, hogy a végleges béke még messze van. Saját véleménye szerint a FARC területeire benyomuló Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (Ejército de Liberación Nacional, ismertebb rövidítése: ELN), bűnszervezetek és a FARC-ból kiváló szakadár csoportok elleni harc még legalább egy évtizedig el fog tartani.

A tárgyaló felek előtt még hosszú út áll, hogy pontot tegyenek a tárgyalások végére. Először egy közös béketervet kell kidolgozniuk, majd meg kell fogalmazniuk az előbbi elfogadásáról szóló referendumot.

Alberto Jose Mejia. Forrás: periodicolaultima.com

A kolumbiai hadsereg azonban nem lesz tétlen figyelője az eseményeknek Mejia szerint. Ahogy a FARC visszavonul a megszállt régiókból, úgy igyekeznek azokat a kormányerők teljes ellenőrzés alá vonni, hogy a fentebb már említett további egy évtizedes harc valóban annyi is legyen. A FARC leghírhedtebb alakulata, az Armando Ríos Front máris bejelentette, hogy ők semmiképp nem fogják letenni a fegyvert.

A területek pacifikálása mellett a kolumbiai fegyveres erőkre vár még egy nagy feladat. Több ezer négyzetméternyi területen kell felszámolniuk a telepített taposóaknákat. Afganisztán és Kambodzsa után Kolumbiában halnak meg a legtöbben felrobbant akna következtében. Az ENSZ adatai szerint a polgárháború során telepített aknák miatt kb. 2200-an haltak meg és kb. 9100-an sebesültek meg.

Bal szélen Juan Manuel Santos, középen Raul Castro és a jobb oldalt Timoleón Jiménez (a FARC vezetője). Forrás: www.chicagotribune.com

Források:

http://uk.reuters.com/article/uk-colombia-rebels-defense-idUKKCN0ZN25Y?rpc=401

http://colombiapeace.org/

Aurelio Nuño a mexikói közoktatási miniszter biztosította az országszerte tiltakozó tanárokat, hogy a bevezetett oktatási reform az a fajta megoldás, mely ahhoz szükséges, hogy modern oktatási rendszer jöjjön létre az országban. Hangsúlyozta, hogy a Mexikóban tapasztalható társadalmi egyenlőtlenségeket egyedül a megfelelő oktatás útján lehet megszüntetni.

Ehhez azonban szükség van arra, hogy átstrukturálják a rendszert, mellyel az ország összes iskolájának jobb infrastrukturális lehetőségeket tudnak biztosítani. Nuño hozzátette, hogy az újfajta előírásokat hamarosan eljuttatják az iskolákba, melyek mellé újfajta érettségi és új könyvek is bevezetésre kerülnek. A mexikói kormány az infrastrukturális fejlesztésekre 50 milliárd pesót (kb. 2,7 milliárd dollár) különített el, mely összeg felét 2016 végéig fel is fogják használni. Erre nagy szükség is van, mert a közoktatási intézmények 11%-ban nincs mosdó, valamint 10%-a nincs rákötve az országos elektromos hálózatra.

De miért is tüntetnek a tanárok?

2013-ban kezdődtek a tüntetések, amikor az elnök, Peña Nieto 11 neoliberális strukturális reformot vezetett be. Ezek között az első az oktatás megreformálása volt. Az újfajta szabályozás értelmében – többek között – a tanárok munkáját és kompetenciáit egy értékelési rendszer szerint osztályozzák, így könnyebbé téve az elbocsájtásukat. Ennek meg is lett az eredménye, közel 10000 tanárnak köszönték meg eddigi munkáját. A tüntetők elutasítják mindezt, és nem engednek ebből az álláspontjukból. A kormányzat szintén köti az ebet a karóhoz, így a békés tárgyalások nagyon lassan haladnak, melyek gyakran kudarcba is fulladnak.

A kormány ugyanakkor további tanárok elbocsájtását helyezte kilátásba, akikhez a tömegtüntetéseken résztvevők is könnyen csatlakozhatnak – szól a fenyegetés. A tüntetéseket vezető CNTE, mint a mexikói tanárok szakszervezete jelenleg kb 100000 fővel bír – nem mindenki vesz részt a tüntetésekben, de a szakszervezet szerint mozgósítani tudják őket –, akikhez helyi csoportok is csatlakoztak Tabasco, Chiapas, Guerrero államokban, valamint Mexikóvárosban is.

Vonuló tanárok. Forrás: www.globalinfo.mx

A tüntetők tudják, hogy ennek a reformnak az ötlete nem a mexikói kormánytól származik, hanem a Világbank és az OECD kényszeríti rájuk. A tanárok szerint ez az egész hercehurca arról szól, hogy megbüntessék azokat, akik nem hajlandóak a hagyományos mexikói oktatást maguk mögött hagyni, hogy az új és modern elvek szerint tanítsanak. A fentebb már említett értékelési rendszer nem megfelelően osztályozza a tanárok képességeit – mondják. Egy elmaradott, vidéki iskolában másfajta kompetenciák szükségesek, mint amelyek egy városi környezetben kellenek. Az egységesített rendszer szerint a szegényebb régiókban oktató tanárok – bár a körülményekhez képest jól végzik a munkájukat – alkalmatlannak „minősülnek”.

Chiapas, Guerrero, Tabasco és a kiinduló helyül szolgáló Oaxaca államok az otthonai a Mexikó történelmét végigkísérő alulról szerveződő, népi mozgalmaknak. Ezeken a területeken aktívan él a mai napig az indiánok gondolatvilága, melynek szerves része a fejlett politikai tudatosság és az autoritarizmussal szembeni kritikus hozzáállás.

A tanárokhoz csatlakozó – zömében baloldali elveket valló – emberek egyre inkább általános sztrájkká bővítik a megmozdulást, mely talán képes közelebb hozni a megoldást. Ezzel pedig véget lehetne vetni a gyakran halálos áldozatokkal járó összecsapásoknak.

Nochixtlani állapotok. Forrás: www.indybay.org

Legutóbb 2016. június 19-én Nochixtlan városában (Oaxaca állam) csaptak össze a rendőrök és a tanárok, mely során 12 ember vesztette életét és több, mint 100 ember került kórházba. Az esetet az indokolatlan rendőri brutalitás okozta. A tömeg feloszlatását vasárnap délben kezdte könnygázzal a 800 kirendelt rendőr. A tüntetők erre az utcákon található botokkal és kövekkel fegyverkeztek fel. Az összecsapás során a rendfenntartó erők oldaláról lövések is eldördültek. A szörnyű eset után a mexikói kormány vizsgálatot indított.

Július 2-a óta Mexikóvárosban is vonulnak a tanárok és támogatóik. A szakszervezet követeli, hogy folytatódjanak a félbeszakadt tárgyalások a kormánnyal, a kormány vonja vissza a reformot, állítsák bíróság elé a Nochixtlanban történtek felelőseit és engedjék szabadon a politikai foglyokat, akiket a tüntetések során börtönöztek be.

Források:

http://www.plenglish.com//index.php?option=com_content&task=view&id=5037941&Itemid=1

http://www.plenglish.com//index.php?option=com_content&task=view&id=5040451&Itemid=1

http://www.telesurtv.net/english/news/Mexican-Teachers-Vow-to-Launch-Wider-Reaching-Indefinite-Strike-20160702-0037.html

http://www.telesurtv.net/english/news/Oaxaca-Residents-Say-Police-Began-Massacre-Want-Them-Out-20160622-0009.html

http://www.telesurtv.net/english/news/Striking-Mexican-Teachers-Pledge-to-Continue-Fight-for-Change-20160629-0001.html

http://www.telesurtv.net/english/analysis/Neoliberal-Teaching-Reform-Irrelevant-to-Mexico-Needs-Analyst-20160620-0022.html

Nicolas Maduro venezuelai elnök a mai napon bejelentette, hogy az ország áramellátása javult. 2016. április 25-e óta Venezuelában a szolgáltatók napi négyórányi áramot tudtak biztosítani. A miért természetesen a különböző interpretációkban másként jelent meg.

Támogatói előtt tartott beszédében Maduro elmondta, hogy a Guri duzzasztógát működése helyreállt, így az áramellátás visszatérhet a normális mértékéhez. A kormányzati retorika szerint a gyatra szolgáltatásért az El Niño néven elhíresült éghajlati jelenség okozta szárazság okolható. A nevezett vízerőmű szolgáltatja a dél-amerikai ország áramtermelésének kétharmadát.

A rendszer kritikusai azonban Maduróra és az általa vezetett kormányra hárítják a kialakult helyzetet. A legfőbb probléma az volt ugyanis, hogy az elektromos hálózat fejlesztése elmaradt, így rendkívül rossz hatékonysággal tudta továbbítani a megtermelt áramot. Ennek pedig olyan intézkedések lettek a következményei, mint a két napos munkahetek a hivatalokban, valamint az, hogy a nők ne használjanak hajszárítót a spórolás végett.

A kimaradozó áram ráadásul tovább fokozta a chavista állammal szembeni érzéseket, melyek egyre nagyobb méreteket öltenek.

A Guri vízerőmű. Forrás: www.amusingplanet.com

Forrás:

http://www.bbc.com/news/world-latin-america-36702341

Egy frissen kiadott jelentés szerint amióta Mexikó elkezdte sikertelen drogellenes háborúját, közel 28000 személyt nyilvánítottak eltűntnek hivatalosan. Az Emberi Jogok Előmozdításáért és Védelméért Felelős Mexikói Bizottsága (Mexican Commission for the Defense and Promotion of Human Rights, továbbiakban az angol rövidítést használom: MCDPHR) által kiadott statisztika szerint a 28161 személy eltűnése nem hasonlítható más spanyol-amerikai állam (Argentína, Paraguay, Chile, Honduras és Guatemala) történelmében tapasztaltakhoz. Ezen országokban ugyanis az eltűntek baloldali eszméikért szenvedtek.

Az ügy vonatkozásában felszólalt Jan Jarab az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosságának képviseletében, hogy a fent említett személyek felkutatása kapcsán jelenleg nincs folyamatban lévő nyomozás. Jarab emellett kiemelte, hogy a mexikói kormányzat eddigi tettei mind kudarcba fulladtak.

A legelhíresültebb eset 2014-ben történt, amikor 43 diák tűnt el.  Az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága 608 oldalas jelentést készített az esetről. Az egyik biztos pont, hogy a fiatalok Mexikóvárosba tartottak, hogy az 1968-as diáklázadások áldozatainak megemlékezésén vegyenek részt. A másik, hogy Iguala városában történt az eset. Az eltűnés előtti események azonban sok esetben ellentmondásosak, ezért objektív leírást nehéz találni. Azóta nagyon keveset tudunk a hollétükről.

Megemlékezés a 43 eltűnt diákról. Forrás: abcnews.go.com

Az MCDPHR a jelentése mellett egy tervezetet is készített, mely egy nyomozást elősegítő adatbázis alapjául szolgált volna. Sajnos volna, mert a szervezet elmondása szerint a mexikói kormány nem sok hajlandóságot mutatott az ötlet megfontolására. 2006 óta számos NGO tett már javaslatot a felkutatási eszközök fejlesztésére, de eddig egy sem valósult meg.

A 43 diák eltűnéséről a héten még mindenképp lesz - egy valószínűleg hosszabb - bejegyzés.

Forrás:

http://www.telesurtv.net/english/news/28000-People-Missing-in-Mexico-in-the-last-Decade-Report-20160702-0018.html

Pénteken vette kezdetét a Csendes-óceáni Szövetség (Alianza del Pacifico) – Chile, Mexikó, Peru és Kolumbia alkotta társulás - államfőinek találkozója a chilei Frutillarban. A felek megállapodtak abban, hogy félretéve ideológiai nézeteltéréseiket elmélyítik a gazdasági együttműködést egymás, valamint a kontinens többi országa között.

A chilei elnök, Michelle Bachelet beszédében hangsúlyozta, hogy a pragmatizmusnak a politika felett kell állnia, ezáltal a Dél-amerikai Közös Piacnak (Mercado Común del Sur, ismertebb rövidítéssel: Mercosur) és a szövetségnek egyesülnie kell. Az államfő kiemelte, hogy el kell indulnia egy párbeszédnek az atlanti országokkal, mert így jobb – és úgy egyáltalán – együttműködés indulhat meg a két gazdasági társulás között.

A perui elnök, Ollanta Humala is a politikai ideológiákon való felülemelkedést helyezte beszéde középpontjába, kiemelve, hogy a helyes és szükségszerű döntéseknek kell dominálniuk, nem a jobb- vagy baloldali nézeteknek. Az összefogást sürgette Juan Manuel Santos kolumbiai és Peña Nieto mexikói elnök is.

A négy államfő. Sorrendben balról jobbra: Peña Nieto, Ollanta Humala, Michelle Bachelet és Juan Manuel Santos. Forrás: www.vidalatinasd.com

A gyűlésen részt vett Mauricio Macri argentin államfő is, mivel országa része azon 49 államnak, akik megfigyelő státusszal bírnak. Macri felszólalásában hitet tett a mellett, hogy nem Argentínán fog múlni a két szervezet közti enyhülési folyamat.

A négy tagállam vezetői elfogadták a Puerto Varas-i Nyilatkozatot, mely a záróakkordja volt a 11. találkozónak. A deklaráció 21 pontból, plusz a függelékből állt össze. Utóbbi 72 olyan elnöki iránymutatást tartalmaz, mely a négy ország közti együttműködést nevezi meg többek között a természetvédelem, a migráció, a kereskedelem, a turizmus és a szellemi tulajdon védelmének területén. Ezekkel a lépésekkel akarják előrébb mozdítani a tagországok fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődését. A dokumentum emellett egy szándéknyilatkozatot is tartalmaz, mely célja, hogy egy együttműködési keretet alakítsanak ki a délkelet-ázsiai országokkal.

Források:

http://www.telesurtv.net/english/news/Pacific-Alliance-Seeks-Economic-Not-Ideologic-Integration-20160701-0018.html

http://latino.foxnews.com/latino/politics/2016/07/01/pacific-alliance-moves-to-expand-relations-with-asia/

A Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségének (Comunidad de Estados Latinoamericanos y Caribeños) második találkozóján az államfők közös nyilatkozatban nyilvánították a térséget békés területté. Ezért a bolíviai elnök, Evo Morales bejelentette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában – miután az andoki országot beszavazták nem állandó tagként, mely pozíciót 2017-2018-ban tölt be – a régióban található amerikai katonai bázisok további létjogosultságát fogja megvitattatni.

Morales azzal érvel, hogy miután a több, mint félévszázados kolumbiai polgárháború a végéhez ért a mindenkori kormány és a Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői (Fuerzas Armadas Revolucionarias de Colombia, ismertebb rövidítéssel: FARC) között a felek közös megegyezésével, úgy az amerikai jelenlét okafogyottá vált. Nyilatkozatában az indián elnök kitért arra is, hogy Puerto Rico amerikai kolonizálásának és a palesztinok ügyének kérdéseit is a tanács elé viszi.

Természetesen a realitások talaján állva Morales elismerte, hogy országa csupán egy lesz a többi tag között, így tudja, hogy a sikerre nem sok esély van a fenti kérdések kapcsán.

Források:

http://www.telesurtv.net/english/news/Bolivia-Will-Denounce-US-Bases-in-Region-at-UN-Security-Council-20160702-0006.html

http://www.telesurtv.net/english/news/Bolivia-Appointed-as-Member-of-UN-Security-Council-20160628-0026.html

El Salvador többször úgy jelent meg a világsajtóban, mint az egyik legveszélyesebb ország a Földön. A legutóbbi statisztikai kimutatások azonban azt mutatják, hogy a helyzet javulni látszik.

Az el salvadori bűnügyi statisztikák szerint idén júniusban 51%-kal csökkent a gyilkosságok száma az előző év adott hónapjához mérten. A helyi rendőrség nyilatkozata ezt az eredményt az újfajta kormányzati módszerek javára írja, melyek áprilisban kerültek elfogadásra az ország törvényhozása által. Előző hónapban 331 gyilkosságot regisztráltak, míg egy évvel ezelőtt ez a szám a 677-et érte el, tudatta a média képviselőivel az országos rendőrfőkapitány, Howard Cotto Castaneda.

Tavasszal El Salvador egy 1000 fős különleges katonai egységet állított fel. Erre azért volt szükség, mert tavaly kb. 300 bandatagot sikerült elfogniuk a kormányerőknek, akik között a Barrio 18 és a Mara Salvatrucha – El Salvador két legrettegettebb bűnbandája – vezetői is ott voltak. A két szervezetet nem sikerült ezzel lefejezniük, mert a megmaradt vezetők elhagyták a nagyobb városokat és vidékre tették át a székhelyüket, ahol az ország nagy részét borító esőerdők remek menekülési útvonalat tudnak biztosítani. Az újonnan felállított katonai erő célja, hogy a bandák irányításáért felelősöket felkutassák a rurális körülmények közepett.

A Reuters hírügynökség által megszólaltatott egyik bandatag azonban nem egészen ezt az okot tartja a gyilkosságok számának csökkentéséért. A Viejo Lin álnéven nyilatkozó egyik Barrio 18 vezér szerint azért csökkent a gyilkosságok száma, mert a Mara Salvatruchával sikerült fegyverszünetet kötniük, és a bandaháború intenzitásának a csökkenését láthatjuk a statisztikákban.

Hiába a csökkenés ugyanakkor, ha az első hat hónap összesített adatai azt mutatják, hogy 6,5%-kal nőtt a gyilkosságok száma a tavaly mértekhez képest.

Források:

http://www.telesurtv.net/english/news/El-Salvador-Murder-Rate-Drops-After-Crackdown-and-Gang-Truce-20160702-0001.html

http://www.telesurtv.net/english/news/El-Salvador-Unleashes-New-Military-Force-to-Combat-Gangs-20160421-0048.html