A venezuelai Nemzetgyűlés vizsgálatot indított ez év áprilisában az állítólagos pénzügyi támogatások felgöngyölítése céljából, melyek Hugo Chávez elnöksége alatt áramlottak a spanyol Podemos párt felé.

A gazdasági megszorítások elítélését zászlójára tűző Podemos tagadta, hogy anyagi támogatásokat kapott volna a dél-amerikai rezsimtől. A vádak szerint azonban egy a Podemos-hoz köthető think-tank – Politikai és Társadalmi Tanulmányok Központja (Centro de Estudios Políticos y Sociales, továbbiakban: CEPS) – 7,16 millió euró támogatást kapott 2003 és 2011 között, melyet a párt vezetősége – mivel ők egyben a non-profit alapítvány vezetői is – felhasznált a választások során, hogy a politikai mozgalom elinduljon 2014-ben. Az ügyet a dél-amerikai ország törvényhozásának Számvevő Bizottsága vizsgálja.

Érdekesség, hogy az El Mundo cikke legalább 6 millió euróról tesz említést a fent nevezett időintervallumban. Továbbá a cikk hivatkozik egy olyan 2008-as hivatalos dokumentumra is, mely szerint ezt az összeget Chávez azért folyósította, hogy Spanyolországban is gyökeret verjen a bolivari mozgalom, vagy más néven a chavizmus (chavismo).

A spanyol Kulturális Minisztérium információi szerint a Hugo Chávez vezette venezuelai kormányzat legalább 3,7 millió eurót továbbított az alapítvány felé. Évekig azonban a venezuelai támogatások fedezték a CEPS kiadásainak 80%-át. A pénzmozgás ugyanakkor egyelőre indokolatlanul abbamaradt 2011-ben. A Maduro kormányzat kapcsolatáról nincsenek információk.

A Podemos párt emblémája. Forrás: www.thenorthstar.info

A Nemzetgyűlés elé tárt eddigi dokumentumok szerint a CEPS-et kérte fel a Chávez kormányzat, hogy különböző állami ügynökségeknek nyújtsanak tanácsadásokat és tréningeket. Az alapítvány azzal védekezik, hogy számos ehhez hasonló munkára van példa a világban. A venezuelai ellenzék számára azonban az szúr igazán szemet, hogy túlzott nagyságú volt az a pénz, melyet a szolgáltatásokért fizettek, ráadásul azzal is vádolják a CEPS-t, hogy ezzel ők is hozzájárultak az országban tapasztalható rendkívül nehéz társadalmi és gazdasági helyzethez.

Ha beigazolódik a gyanú, hogy a Podemos felhasználta ezeket a pénzeket, akkor a jelenleg hatályos spanyol törvények szerint mindez illegális pártfinanszírozásnak minősül. Nem ez lenne az első alkalom ugyanakkor, hogy a Podemos nevét illegális finanszírozással hozzák össze. A párt egyik alapítója, Juan Carlos Monedero nem tudott elszámolni a spanyol adóhatóság felé azzal a 425000 euróval, melyet a venezuelai és más dél-amerikai kormányzatoktól kapott tanácsadói munkájáért.

Források:

http://elpais.com/elpais/2016/06/17/inenglish/1466151454_189201.html

https://www.neweurope.eu/article/venezuelan-parliament-probes-alledged-podemos-funding/

http://www.elmundo.es/espana/2016/04/05/5703626eca474123688b4587.html

A mai napon, vagyis 2016. június 20-án kezdődik meg az összegyűjtött aláírások ellenőrzése Venezuelában, melyet azon népszavazás kérvény miatt gyűjtöttek, hogy a jelenlegi elnököt, Nicolás Madurót visszahívják pozíciójából. A folyamat június 24-ig tart a helyi Nemzeti Választási Tanács (Consejo Nacional Electoral) irodáiban. A népszavazást az a Demokratikus Egység Kerekasztal (Mesa de la Unidad Democrática, továbbiakban: MUD) nyújtotta be, mely az ellenzéki szervezeteket tömöríti a jelenleg kormányzó Venezuelai Egyesült Szocialista Párttal (Partido Socialista Unido de Venezuela) szemben.

A MUD májusig összesen 2957779 darab szavazatot gyűjtött össze, melyek közül első körben 605727-et érvénytelennek minősítettek, mivel a választási törvény kritériumainak nem feleltek meg. Ezt a CNE elnöke Tibisay Lucena nyilatkozta a médiának.

A törvény által előírt mennyiség, hogy népszavazást lehessen kezdeményezni, az 200000. A fentebb már említett több százezres hibás aláírást az ellenzék olyanoktól gyűjtötte, akik kiskorúak, őrizetben vannak, vagy épp halottak. Ezért Maduro be is perelte a venezuelai legfelsőbb bíróságnál a MUD-ot.

Mesa de la Unidad Democrática. Forrás: notesreport.net

Jelenleg tehát a többi aláírás törvényi megfelelőségét vizsgálják, mely procedúrát akár 20 munkanappal meg is hosszabbíthatják. Ha sikeresen átmegy ezen a fázison a népszavazási kezdeményezés, akkor ezután az ellenzéknek további négy millió szavazatot kell összegyűjtenie, hogy Madurót visszahívják.

Erre a MUD-nak és más ellenzéki csoportosulásnak 2017. január 17-ig lesz ideje. Ha ugyanis sikerül eddig a dátumig összeszedni a szükséges szavazatokat, akkor új választásokat írnak ki. Ha nem sikerül, akkor viszont Maduro az alelnököt kéri fel, aki egészen 2019-ig hatalmon marad. Mondani sem kell, hogy ez semmilyen változást nem jelentene az ellenzékiek számára.

Forrás:

http://www.plenglish.com//index.php?option=com_content&task=view&id=4990461&Itemid=1

Chile és az Eurázsiai Unió képviselői október 3-án ültek össze először, hogy megbeszéljék a részleteit egy szabadkereskedelmi egyezménynek. A többfordulós tárgyalássorozatnak ez volt az első lépcsője.

A chilei delegációt vezető Pablo Urria - aki az andoki ország Külgazdasági Igazgatóságának vezetője -, elmondta az első tárgyalás után, hogy országa elkötelezett egy szabadkereskedelmi megállapodás aláírása az Eurázsiai Unióval kapcsolatban. Urria nyilatkozatában igyekezett ösztönözni a feleket, hogy még nagyobb lelkesedéssel folytassák a tárgyalásokat, melyek eredményeként olyan irányelveket fogalmazhatnak meg, melyek minden akadályt eltávolítanak a megállapodás útjából.

A mostani megbeszéléseknek az előzménye 2015 júniusáig vezethető vissza, amikor Chile és az Eurázsiai Unió egy együttműködési szerződést írt alá egy jövőben megkötendő szabadkereskedelmi egyezmény előfutáraként. A közös erőfeszítések érintették a vámok, a szállítás, az energia és a mezőgazdaság különböző területeit.

Pablo Urria. Forrás: www.direcon.gob.cl

Az Eurázsiai Unió országai közül Chilének kereskedelmi kapcsolata egyelőre csak Oroszországgal van. Az elmúlt esztendőben a két állam közti kereskedelem volumene 18%-kal nőtt. Ha számszerűsíteni kell, akkor az export-import mértéke elérte a 828 millió dollárt. Ez a kapcsolat azonban eléggé egyenlőtlenül oszlik el. Chile exportja Oroszország irányába 768 millió dollárt tesz ki az előbb említett összegből.

Forrás:

http://www.tax-news.com/news/Chile_EEU_Discuss_Free_Trade_Deal____69354.html

Október 7-én Evo Morales bejelentette, hogy országa az elkövetkező hetekben egy gazdasági megállapodást fog aláírni Argentínával, melynek keretében kb. 1000 MW-nyi elektromos áramot fog exportálni. Összehasonlításképp a paksi atomerőmű teljesítménye olyan 2000 MW.

Bolíviának nagyratörő tervei vannak annak érdekében, hogy a térség egyik vezető energiatermelő országává váljon. Morales elnök a tegnap bejelentésében azt is hozzá tette,hogy Brazília is érdeklődött a bolíviai elektromos áram iránt. Saját szavai szerint az utóbbi ország igénye kb. 8000 MW-ra rúgna...

Az andoki ország összteljesítménye jelenleg kb. 1700 MW, melyből kb 1300 MW-ot a belső fogyasztás nyel el. A fennmaradó mennyiség lenne az, melyet kezdetben biztosítanának Argentinának. Morales elképzelése szerint országa 2020-2025 között kb. 4000 MW-nyi elektromos áramot fog exportálni. Az ambíciózus tervek értelmében már elkészültek azok az esettanulmányok, melyek a várható költségeket veszik számba. Ezek értelmében kb. 622 millió dollár lenne az a mennyiség, mely ahhoz kellene, hogy a bolíviai elektromoshálózatot hozzákössék az argentin, a brazil, a Paraguay-i és a perúi hálózatra. Ezen országokkal már aláírásra kerültek azok a megállapodások, melyek egy egységes hálózatról szólnak.

Evo Morales. Forrás: www.radionacional.com.pe

Egy közös elektromoshálózat kiépítéséhez azonban a szakértők szerint Bolíviának még szükséges lenne kb. 1400 kilométernyi elektromos távvezetéket építenie. Egyébként még ez év júliusában történt az a bejelentés a szénhidrogén- és energiaügyekért felelős bolíviai minisztertől, Luis Alberto Sanchez-től, hogy országa az elkövetkező 10 évben kb. 27 milliárd dollárt akar költeni különböző elektromos áramfejlesztő források kiépítésére.

Luis Alberto Sanchez (b) és Szergej Kirienko (j). Forrás: http://www.world-nuclear-news.org/NP-Russia-Bolivia-agree-to-cooperate-in-nuclear-energy-08101501.html

A témához kapcsolódik az a mai hír, hogy az orosz állami atomenergia vállalat, a ROSZATOM elnöke, Szergej Kirienko és a fentebb már említett Luis Alberto Sanchez egy közös nyilatkozatot írt alá. A felek a bolíviai atomenergia ügyében történő együttműködésről állapodtak meg. Az orosz fél a következő területeken fog segítséget nyújtani: a radioizotóp technológia felhasználása az iparban, az orvostudományban, a mezőgazdaságban és egyéb területeken; a szakemberek kiképzése és továbbképzése; segítségnyújtás Bolívia békés nukleáris programjához szükséges infrastruktúra kiépítésében és kezelésében; egy a jövőben megépülő atomenergetikával és nukleáris technológiával foglalkozó központ felépítése, valamint orosz-modell szerint megépülő nukleáris erőművek jövőbeni felépítéséről tartandó konzultációk.

Forrás:

http://www.world-nuclear-news.org/NP-Russia-Bolivia-agree-to-cooperate-in-nuclear-energy-08101501.html

http://latino.foxnews.com/latino/news/2015/10/08/bolivia-to-sign-agreement-on-electricity-exports-to-argentina/

A Washington Állami Egyetem emberi jogokat vizsgáló kutatóközpontja beperelte az Egyesült Államok Központi Hírszerző Központját (Central Intelligence Agency, továbbiakban az angol rövidítést használom: CIA), hogy oldja fel a titkosítás alól azokat az iratokat, melyek nagyban hozzájárulnának egy volt El Salvador-i főtiszt elítélésében.

A kutatóközpont a keresetét az információhoz való hozzájutás szabadságáról szóló törvényre (Freedom of Information Act) alapozza. Véleményük szerint ugyanis a CIA szándékosan információt tart vissza az El Salvadori hadsereg volt katonája, Sigifredo Ochoa ny. ezredes ügyében, aki jelenleg a közép-amerikai ország igazságszolgáltatásával néz farkasszemet az 1981-es Santa Cruz-i mészárlásban betöltött szerepe miatt.

A pertől azt várják, hogy enyhíteni tudja azoknak az életét, akik túlélték a CIA által támogatott baloldali felkelők elleni műveletet. Az akció során - melyre 1980 és 1992 között került sor - kb. 75000 ember vesztette életét, melyen felül kb. 30000-en eltűntnek vannak nyilvánítva mind a mai napig.

Sigifredo Ochoa. Forrás: www.elsalvadornoticias.net

Ochoa volt az - a vádak szerint -, aki vezette azokat a katonai egységeket, melyek fegyvertelen civilekre nyitottak tüzet Santa Cruz-ban 1981. november 14-én, valamint El Calabozo városában 1981 augusztusában. Ha sikerül rábizonyítani ezeket az eseteket, akkor több száz civil halála köthető hozzá. A nyugalmazott ezredest azzal is vádolják, hogy feltartóztatta azokat a humanitárius segélyakciókat, melyek a baloldali lázadók által uralt területekre akartak eljutni. Továbbá azt is felróják neki, hogy olyan szabad zónákat hozott létre, ahol a katonái mindenféle retorzió nélkül használhatták a fegyvereiket a lakosság ellen.

A CIA-nak kb. 20 olyan dokumentuma van titkosítva, melyek Ochoához köthetőek a washingtoni think-tank szerint, és ezek felhasználását nem lehet megakadályozni a nemzetbiztonság köpenye mögé bújtatva.

Forrás:

http://www.telesurtv.net/english/news/US-University-Sues-the-CIA-Over-War-Crimes-in-El-Salvador-20151006-0002.html

Mostanában roppant kevés hír látott napvilágot Bolívia felől, ezért roppant mód örültem, mikor megláttam egy tegnapi hírt Evo Morales-szel kapcsolatban. Na jó, töredelmesen bevallom volt már hír két héttel ezelőtt is a bolíviai elnökkel összefüggésben, de akkor úgy éreztem, hogy várnom kell vele. Bár magában is megállta volna a helyét, de a tegnapi hírekkel karöltve egészen "pikáns" lett. Lássuk!

Bár tegnap lett publikálva, de szombati hír, hogy a bolíviai törvényhozás népszavazásra bocsátotta az elnöki mandátum betöltésének idejét korlátozó kérdést. Egyszerűbben fogalmazva: a jelenlegi elnök, Evo Morales-t meg lehessen-e szavazni negyedjére is?

A bolíviai Nemzetgyűlés 112:41 arányban szavazta meg szombat délután a referendum kérdését, melyet 2016 februárjában fognak tartani Morales újraválasztása kapcsán. A döntést heves vita előzte meg, mely péntek estétől szombat délutánig tartott a törvényhozás házában. Ha a nép igennel szavaz, akkor alkotmánymódosítást kell végrehajtani, mely eredetileg csak két ciklust engedélyez. De akkor, hogy is lehet negyedjére megválasztani, ha még a harmadik ciklusáról se döntöttek?

Az új, 2009-es bolíviai alkotmányban van egy csavar, mely érinti az elnöki mandátumot. A szöveg - egész pontosan a 240. cikkely - szerint azok, akik valamilyen politikai pozíciót töltöttek be az alkotmány elfogadásának pillanatában, azok kérhetik a mandátumuk érvénytelenítését. Fontos kitétel, hogy ezt akkor lehet kérni, ha hivatali idejük legalább felét már betöltötték.

Evo Morales. Forrás: www.caribbeandigitalnetwork.com

Morales-t ez úgy érinti, hogy őt 2006-ban választották meg először, így élhetett az új alkotmány adta lehetőséggel, és hatályon kívül helyeztette mandátumát. Elnök híján pedig új választásokat kellett kiírni, melyet - újra - meg is nyert. Pozitívumként említik a szakértők, hogy Morales elnöksége alatt stabilizálódott a politikai élet az andoki országban. Ráadásul a gazdasági helyzet is jobb lett. Hozzá kell tenni, hogy hiába háromszorozódott meg az ország gazdasága hivatali ideje alatt, az nem feltétlenül az ő érdemeinek köszönhető, hanem azoknak a földgázmezőknek, melyek a 2008-as pénzügyi válság - és utórengéseinek - legsötétebb óráiban is elegendő bevételt tudtak produkálni, hogy bővüljön a gazdaság.

Két héttel ezelőtt jelent meg az a hír, hogy az Egyesült Államok Drogellenes Hivatalát (Drug Enforcement Administration, továbbiakban az angol rövidítést használom: DEA) beperelte az egyik informátoruk, bizonyos Carlos Toro, akinek az nem tetszett, hogy a hivatal nem értékelte - értsd: fizette meg - eléggé a 25 éves szolgálatát. A figyelmes fülek itt kaphatták el azokat az információkat, melyek egy Bolíviában indítandó A Király Meztelen fedőnevű műveletről (Operation Naked King) szóltak. A király személye ez esetben Evo Morales lenne.

A bolíviai elnökkel nem felhőtlen a kapcsolata a DEA-nek. 2008-ban a hárombetűs hivatalt kiutasították az országból számos vád miatt: rendőrtisztek lefizetése, emberi jogok megsértése, gyilkosságok eltussolása, kémkedés és az infrastruktúra pusztítása. E lépés után Morales a saját drogellenes stratégiáját vezette be, mely elég sikeresnek bizonyult: az ENSZ információi szerint 2015 augusztusában az elmúlt 13 év legalacsonyabb kokatermését regisztrálták, mellyel párhuzamosan az elmúlt évben 11%-kal csökkent a kokaföldek aránya.

Két hete ráadásul az Egyesült Államok hivatalosan is kritizálta Bolíviát, amiért nem működik együtt megfelelően a drogcsempészek elleni harcban. Erre reagálva a bolíviai belügyminiszter, Carlos Romero a következő adatokat közölte: az elmúlt négy évben közel 10000(!) drogellenes műveletet indítottak, mely során kb. 22 tonna kokaint foglaltak le, plusz tizenöt csempészútvonalat számoltak fel.

A két hír összekötését már meghagyom az olvasói fantáziának.

Operation Naked King

This content was originally published by teleSUR at the following address: 
"http://www.telesurtv.net/english/news/DEA-Informant-US-Targets-Bolivia-with-Secret-Indictments--20150915-0030.html". If you intend to use it, please cite the source and provide a link to the original article. www.teleSURtv.net/englelőkészítéséről szóltak. Sokan ez a név alatt egyértelműen Evo Morales-t látják. A bolíviai elnök ugyanis nem bánt kesztyűskézzel a DEA-val. 2008-ban a szervezetet kiutasított az andoki országból, miután számos vád érte őket: kenőpénzek juttatása rendőrtiszteknek, az emberi jogok megsértése, gyilkosságok eltussolása és az infrastruktúra pusztítása. Morales ezután a saját drogellenes stratégiáját hirdette meg, mely mára azt eredményezte, hogy a kokatermesztés az elmúlt 13 év legalacsonyabb szintjét hozzaA helyi hatóságok sikere ellenére a DEA két hete hivatalosan is bejelentette - más források ezt általánosan az Obama-adminisztrációhoz kötik -, hogy Bolívia nem igazán működik együtt a drogkereskedelem megszüntetése végett. Az andoki ország kormánya természetesen mindezt cáfolta, és az elmúlt évek sikereit hozta fel ellenpéldaként. A belügyminiszter, Carlos Romero szerint Bolívia 2012 óta közel 10000 (!) műveletet hajtottak végre drogcsempészek ellen, melyek során kb. 20 tonna kokaint sikerült lefoglalniuk. 

Forrás:

http://latindispatch.com/2015/09/28/bolivia-to-hold-referendum-on-fourth-term-for-president/

http://www.truth-out.org/news/item/32799-operation-naked-king-secret-dea-sting-in-bolivia-confirms-evo-morales-fears-about-us-meddling

http://www.telesurtv.net/english/news/Evo-Morales-Bolivia-Will-Show-Anti-Drug-Achievements--20150920-0025.html

http://www.telesurtv.net/english/news/DEA-Informant-US-Targets-Bolivia-with-Secret-Indictments--20150915-0030.html

Tegnap a kolumbiai fegyveres erők egy rajtaütés során megölték az ország egyik legrettegettebb drogbáróját, akinek a nevéhez az elmúlt évek legnagyobb drogüzletei köthetők. A helyi hatóságok 2012 óta próbálták kézre keríteni - élve vagy halva - Martin Farfant, vagy ismertebb nevén Pijarvey-t. Az évek óta tartó elkeseredett üldözésnek egy rendőrségi művelet vetett végett. A fenti drogbáró volt a Vichada-i Felszabadítók nevű félkatonai szervezet vezetője, mely Venezuelába és Brazíliába juttatta el a drogot. A rendőri erők megérkezése után a hatóságok Farfant Cumaraibo városhoz (Vichada tartomány) közeli birtokán kapták el egy nem túl rövid tűzharcot követően.

Pijarvey holttestét azonnal elszállították a szomszédos tartomány, Meta fővárosába, Villavicencióba, ahol az azonosítás végett ujjlenyomatot vettek tőle.

Az akciót vezető rendőri erők parancsnoka, Rodolfo Palomino tábornok a médiának elmondta, hogy a rettegett drogbáró kilenc hónapja nem mozdult ki birtokáról, mely helyzeti előnyt adott számára - mivel onnan jól megfigyelhető volt minden mozgás a környéken -, ezért fontos volt a gyors akció. A tűzharc kb. másfél óráig tartott, és csupán egy civil sérült meg, akit a művelet befejezése után azonnal kórházba vittek. A rendőrség egyébként - a szervezet fejének kiiktatása mellett - más fontos eredményeket is fel tud mutatni: Palomino rámutatott, hogy a birtokon számos notebookot és pendrive-ot találtak, melyek információkat tartalmaztak a Vichada-i Felszabadítók tervezett akcióiról.

Rodolfo Palomino. Forrás: www.eluniversal.com.co

Pijarvey-t először 2009-ben ítélték el, majd 2012-ben kiengedték. Ebben az időben történt, hogy Kolumbia keleti részének egyik legnagyobb drogbandája, az ERPAC felbomlott, miután a szervezet fejét - szintén egy rendőri akció során - megölték. Az ERPAC ekkor két részre szakadt: Bloque Meta és a Vichada-i Felszabadítók. Utóbbi irányítását vette át Pijarvey, akinek irányítása alatt az elmúlt években a banda befolyása kiterjedt Vichada, Meta és Guaviare tartományokra.

Pijarvey-t a hatóságok gyilkosság, terrorizmus és illegális fegyvertartásért körözték. Halálával a Vichada-i Felszabadítókon belül hatalmi harc indult meg, ám a rendőrség nem kívánja abbahagyni a szervezet felszámolására tett erőfeszítését, és minél előbb el akarja kapni a második embert, akinek csak a beceneve, Movil 7 ismert.

Forrás:

http://colombiareports.com/east-colombias-most-powerful-drug-kingpin-killed/

Ahogy a hétfői elnöki találkozó óta elcsendesedni látszódik a kolumbiai-venezuelai szembenállás, úgy Nicolás Madurónak újra szembe kell néznie az országa gazdasági gondjaival és az ellenzékkel. Legalábbis a kérdések kereszttüzébe kell állnia. A figyelemelterelés egyik legjobb módja pedig a külpolitikai krízis generálása, mert akkor a hazai lakosság nagyrésze biztosan kifelé mutogat. Venezuela esetében pedig a figyelmet átfókuszálták a keleti szomszédjukra, Guyanára.

A latin-amerikai kisállam idén megválasztott elnöke, David Granger szerint Venezuela katonákat telepít a keleti határára. Hogy miért is fontos ez?

Venezuela a 19. századtól kezdve folyamatosan igényt tart Guyana központi folyója, az Esequibo nyugati vízgyűjtőjének sűrű dzsungellel benőtt területére. Az érvek, hogy a nevezett terület Venezuelát illeti, abból erednek, hogy a spanyol gyarmati időkben a dél-amerikai kontinens északi részén elhelyezkedő Új-Granada Alkirályság keleti határát a fenti folyó jelentette, csak a függetlenségi harcok során a britek voltak szívesek rátenni a kezüket az Esequibo folyóhoz közel eső területekre. A régióról egyébként régóta köztudott, hogy ásványkincsekben rendkívül gazdag. Ahogy sejthetitek, igen, olaj is van ott...

A vitatott terület. Forrás: www.telesurtv.net

Utóbbit azonban nemrég fedezték fel a vitatott területhez közel eső tengerfenék alatt. Az ExxonMobil által májusban végzett próbafúrásokat a venezuelai kormány politikai összetűzésre alkalmas provokációnak bélyegezte.

Guyana megoldásért az ENSZ Közgyűléshez fog fordulni, rámutatván arra, hogy Venezuela a nemzetközi jog megsértésére törekszik. Maduro tegnap hivatalosan is cáfolta a feltételezést.

És ha már olaj. Miért fontos Venezuelának a guyanai olajmező? A nyersolaj alacsony ára nem tesz jót azon államoknak, melyek a fekete arany bevételeiből kívánják finanszírozni a kiadásaikat. Maduro ezért múlt héten felhívta a szaúdi uralkodót, valamint elutazott az OPEC közel-keleti országaiba és Oroszországba, hogy rábírja a vezetőket arra, hogy csökkentsék a kitermelésüket, ezzel feljebb nyomja az olaj árát. A felek azonban nem tettek eleget Maduro kérésének, mondván az alacsony ár miatt pont, hogy növelniük kell a kitermelés mennyiségét.

Forrás:

http://www.upi.com/Top_News/World-News/2015/09/23/Guyana-says-Venezuela-deployed-troops-along-its-borders/5721443017737/?spt=sec&or=tn

http://www.stabroeknews.com/2015/news/stories/09/22/venezuela-deploys-marine-and-ground-forces-to-border-with-guyana-granger-says/

http://www.tradearabia.com/news/OGN_290716.html

http://www.voanews.com/content/venezuela-extends-crackdown-on-colombia-border-to-4th-state/2975450.html

Szeptember 21-én az ecuadori fővárosban, Quitóban találkozott egymással a két elnök, Juan Manuel Santos és Nicolás Maduro, hogy szemtől szembe megvitassák a már egy hónapja fennálló krízist az országaik között. A két államfő mellett ott volt még házigazdaként Rafael Correa és Uruguay-i kollégája, Tabaré Vázquez.

A megbeszélés sikeres volt, melyet mindkét fél el is ismert a sajtó előtt. A közös nevező megtalálásához vezető utat a közös célok, a párbeszéd és a béke iránti elköteleződés szegélyezte a venezuelai elnök szerint. A közös cél lényegét viszont Santos volt, aki megvilágította, hogy mit is kell alatta érteni: harc a drog ellen.

A felek megállapodtak abban, hogy az ellentéteket okozó kérdéseket ki fogják vizsgálni. Az üzemanyag csempészet ügyét közös munkacsoportokban képzelik megoldani, melyekben az ecuadoriak és az Uruguay-iak is részt fognak venni, mint megfigyelők. A venezuelai csempészet elleni műveletben kb. 1500 kolumbiai állampolgárt is kiutasíottak a bolivari országból. Hivatalos ürügyként azt hozták fel a hatóságok, hogy nem volt náluk semmilyen okirat, amivel tudták volna azonosítani magukat, és ezért történt mindez. Ez utóbbi esetet a venezuelai fél vállalta, hogy megvizsgálja.

Ezenkívül Maduro bejelentette, hogy elindítják a Kolumbiaiak a békéért nevű mozgalmat. A kezdeményezés célja, hogy segítsenek a határmentén élőkön például azzal, hogy ösztönzik őket arra, hogy legális megélhetést keressenek maguknak. Ehhez pedig a bolivari kormány elsősorban az országban élő kolumbiaiaktól vár segítséget. A mozgalomhoz eddig kb. 58800-an csatlakoztak.

 Sorban: Nicolás Maduro, Tabaré Vázquez, Rafael Correa és Juan Manuel Santos. Forrás: www.latincorrespondent.com

A közös hang megtalálása azonban nem jelenti azt, hogy Venezuela leállna a csempészés elleni műveletével, sőt. Tegnap Maduro bejelentette, hogy egy újabb Kolumbiával határos tartományt zártak le és hirdették ki a szükségállapotot.

A két ország külügyminisztere a mai napon találkozott egymással Caracas-ban, hogy további megállapodásokról tárgyaljanak.

Forrás:

http://venezuelanalysis.com/news/11520

http://www.voanews.com/content/venezuela-extends-crackdown-on-colombia-border-to-4th-state/2975450.html

2015 májusában járt legutóbb a közép-amerikai térségben Dél-Korea külügyminiszter-helyettese, Cho Tae-yong. A látogatás célja az volt, hogy a diplomata képviselje a távol-keleti országot a harmadik bilaterális egyeztetésen Guatemalával - mely országgal 1962 óta van diplomáciai kapcsolata -, és résztvegyen a Közép-amerikai Integrációs Rendszer és Dél-Korea közötti Párbeszéd ás Együttműködés tizenkettedik fórumán. A Közép-amerikai Integrációs Rendszernek - Central America Integration System, SICA - nyolc tagja van, jelesül: Guatemala, El Salvador, Honduras, Nicaragua, Costa Rica, Panama, Belize és a Dominikai köztársaság.

A fentiek közül hattal - Guatemala, El Salvador, Honduras, Nicaragua, Costa Rica és Panama - a mai napon az ázsiai ország képviselői ültek le először, hogy megkezdődjön a tárgyalás egy szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról. Az esemény másik koordinátora Dél-Korea mellett Guatemala lett, melyről augusztusban döntöttek egy külügyminiszteri találkozó keretében. A két előbb említett ország egyébként remek kapcsolatot ápol egymással.

"Közép-amerika megkerülhetetlen pontjaként Guatemala nem csak értékes barátja Dél-Koreának, hanem fontos partner az együttműködés előmozdításában" - mondta el múlt hét hétfőn Park Sang-hoon a dél-koreai Külügyminisztérium Latin-amerikai és Karibi Ügyekért felelős osztályának vezetője a közép-amerikai ország szöuli nagykövetségén tartott rendezvényen.

Park Sang-hoon Guatemala szöuli nagykövetségén. Forrás: http://www.koreaherald.com/view.php?ud=20150920000319

Guatemalában jelenleg kb. 18000 koreai él, főleg a főváros környékén koncentrálódva. A latin-amerikai és a helyi kisebbségeket figyelembe véve a koreai a legújabb és egyben a legdinamikusabban fejlődő is egyben. Az első bevándorlók a Koreai-félszigetről 1985-ben érkeztek a közép-amerikai államba, jó két évtizeddel azután, hogy elkezdődött egy tömeges kivándorlási hullám a latin-amerikai térség irányába.

A koreai bevándorlók a helyi textiliparban találták meg a számításukat. Manapság kb. 150 dél-koreai cég működik Guatemalában - leginkább az előbb említett iparágban - jelentősen hozzájárulva az ország exportvolumenéhez.

Forrás:

http://www.koreaherald.com/view.php?ud=20150920000319